"Látni fogjuk, mikor megsül a tojás."
(spanyol mondás)
Velazquez korai – sevillai –
korszakának bodegonesképei első ránézésre azok, amik: olykor
könnyed, máskor komor hangulatú zsánerképek a nép egyszerű
alakjaival, zenészekkel, tojást sütő öregasszonnyal,
étkező-italozó emberekkel. Azonban e hétköznapi események első
rétege alatt rejlik az egyszerű alakok és tárgyak mögötti, ám
épp e tárgyak és alakok révén megnyilvánuló második, nem
hétköznapi tartalom.E második tartalom nyilvánvaló
azoknál a bodegonesképeknél, melyekben a zsánerkép keveredik
egy direkten ábrázolt bibliai témával. Krisztus Mária és Márta
házában című festmény előterében egy öreg és egy fiatal
nőalak látható, tőlük jobbra egy kissé a néző felé
billentett asztalon a vacsora kellékei sorakoznak: halak, tojások
és fokhagymák.
A fiatalabb nő a vacsora készítésével
foglalatoskodik, az öregebb tanítói célzattal a két különböző
keresztényi életút példázatául szolgáló bibliai jelenet felé
mutat. A Krisztus szavait hallgató Mária a kontemplatív élet, míg
Jézust étellel megvendégelő Márta a szűkölködők
megsegítésére irányuló tevékeny szeretet megtestesítője. Noha
a két sík, a zsáner és a bibliai jelenet szerkesztésileg jól
elkülönül, de több síkon össze is kapcsolódik. Egyrészt az
öreg nőalak már említett kézmozdulatával, másrészt a
csendélet tárgyainak oly módon történő elhelyezésével, ami
alapján azok a biblia alakoknak feleltethetők meg. Valószínűleg
nem véletlen, hogy egy tányér hal (a hal görögül ikhtüsz, ami
a „Jészusz Khrisztosz Theu Hüoisz Szótér”
(1.)
névből képzett mozaikszó is) a sötét ajtónyílással kiemelt
Krisztus alak alatt kap helyet, a két tojás pedig a fenti jelenet
két nőalakjának lélek-szimbólumaként hever a tányértól
jobbra. Mivel a hal Krisztus-jelkép, illetve a tányérra készített hal eucharisztikus szimbólum, ezért a nőalakok nemcsak a sütéshez készülnek elő, hanem az Úrvacsorára is. Az Eucharisztia eredeti értelmében nem pusztán hálaadás és az utolsó vacsora illetve a keresztáldozat felelevenítése, hanem ez utóbbi átélése is, így
a hal elfogyasztásával az étkező kerül a halál gyomrába,
és ezért nézhet ránk félve az öreg nő által „vezetett”
fiatal lány, aki az étellel együtt saját szenvedését és
ideiglenes halálát készíti elő. E festménnyel ellentétben
Velazquez legtöbb bodegonesképe direkt bibliai jelenetek nélkül,
de ikonográfiailag beazonosítható szimbolikus képi elemekből
épül fel. Hogy e képi elemek egyben jelképek is, az azáltal valószínűsíthető, ha e tárgyakat megfosztjuk a
jelképiségüktől.