2017. március 12., vasárnap

Diego Velazquez: Vulcanus kovácsműhelye




Velazquez első itáliai utazásának idejére datálható a madridi Pradoban megtekinthető Vulcanus kovácsműhelye (La Fragua de Vulcano,1629, Prado) című festménye. A korai zsánerképeket idéző tábla témáját a római mitológiából, egészen pontosan Ovidius Átváltozások című művéből merítette a festő. Az alkotás azt a pillanatot örökíti meg, mikor a velencei hatást tükröző narancsszínű tógában pompázó glóriás Apollo közli a szorgosan dolgozó Vulcanusszal, hogy a felesége (Vénus) megcsalja a háború istenével. Az alaptémából kiindulva a fémmunkák ősi római istenének arcára a megcsalatása miatti döbbenet ül ki, de a spanyol festő e táblájának formai sajátosságai komikussá teszik a festmény egészét, ami kihat Vulcanus mimikájának értelmezésére is. Noha Vulcanus finoman szólva sem volt épp egy Adonis, de a festmény nem a szép (Apollo) és rút (Vulcanus) ellentétpárra, hanem a mitológiai alapú irodalmi történetből „érkező” ragyogó alak és a „valós” világ kontrasztjára épül. A helyszín egy Velazquez korabeli kovácsműhely már-már fotografikus hűséggel megfestett fegyverekkel, üllővel, kalapáccsal, izzó vassal, a polc csendéletével és Michelangelo, illetve a klasszikus görög szobrászat hatását tükröző izmos alakokkal, akik inkább tűnnek egyszerű helybéli kovácsoknak, semmint mitológiai személyeknek. A térmélység s a kép realista jellegének hangsúlyozása céljából a kovácsműhely különböző pontjaira helyezett, Apollo transzcendens fényével megvilágított munkások és Vulcanus tekintetéből így nemcsak a megcsalatás hírére adott érzelmi reakciók, hanem a „Hát ez az isten meg hogy került ide Madridba?” kérdés is leolvasható. Ugyanakkor Velazqueznek a körülbelül egy évvel korábban a spanyol király megrendelésére készült A részegek/Bacchus győzelme (Los borrachos,1628, Prado, 2. kép) címet viselő képén feltételezhetően a Bacchustól kapott és elfogyasztott bormennyiség eredményeképpen a mítosz és valóság közti konfliktus feloldódott, és a helyi parasztok vidám hangulatban, az istennel egy baráti társaságot alkotva ültek modellt a festőnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése