"Látni fogjuk, mikor megsül a tojás."
(spanyol mondás)
Velazquez korai – sevillai –
korszakának bodegonesképei első ránézésre azok, amik: olykor
könnyed, máskor komor hangulatú zsánerképek a nép egyszerű
alakjaival, zenészekkel, tojást sütő öregasszonnyal,
étkező-italozó emberekkel. Azonban e hétköznapi események első
rétege alatt rejlik az egyszerű alakok és tárgyak mögötti, ám
épp e tárgyak és alakok révén megnyilvánuló második, nem
hétköznapi tartalom.E második tartalom nyilvánvaló
azoknál a bodegonesképeknél, melyekben a zsánerkép keveredik
egy direkten ábrázolt bibliai témával. Krisztus Mária és Márta
házában című festmény előterében egy öreg és egy fiatal
nőalak látható, tőlük jobbra egy kissé a néző felé
billentett asztalon a vacsora kellékei sorakoznak: halak, tojások
és fokhagymák.
A fiatalabb nő a vacsora készítésével foglalatoskodik, az öregebb tanítói célzattal a két különböző keresztényi életút példázatául szolgáló bibliai jelenet felé mutat. A Krisztus szavait hallgató Mária a kontemplatív élet, míg Jézust étellel megvendégelő Márta a szűkölködők megsegítésére irányuló tevékeny szeretet megtestesítője. Noha a két sík, a zsáner és a bibliai jelenet szerkesztésileg jól elkülönül, de több síkon össze is kapcsolódik. Egyrészt az öreg nőalak már említett kézmozdulatával, másrészt a csendélet tárgyainak oly módon történő elhelyezésével, ami alapján azok a biblia alakoknak feleltethetők meg. Valószínűleg nem véletlen, hogy egy tányér hal (a hal görögül ikhtüsz, ami a „Jészusz Khrisztosz Theu Hüoisz Szótér” (1.) névből képzett mozaikszó is) a sötét ajtónyílással kiemelt Krisztus alak alatt kap helyet, a két tojás pedig a fenti jelenet két nőalakjának lélek-szimbólumaként hever a tányértól jobbra. Mivel a hal Krisztus-jelkép, illetve a tányérra készített hal eucharisztikus szimbólum, ezért a nőalakok nemcsak a sütéshez készülnek elő, hanem az Úrvacsorára is. Az Eucharisztia eredeti értelmében nem pusztán hálaadás és az utolsó vacsora illetve a keresztáldozat felelevenítése, hanem ez utóbbi átélése is, így a hal elfogyasztásával az étkező kerül a halál gyomrába, és ezért nézhet ránk félve az öreg nő által „vezetett” fiatal lány, aki az étellel együtt saját szenvedését és ideiglenes halálát készíti elő. E festménnyel ellentétben Velazquez legtöbb bodegonesképe direkt bibliai jelenetek nélkül, de ikonográfiailag beazonosítható szimbolikus képi elemekből épül fel. Hogy e képi elemek egyben jelképek is, az azáltal valószínűsíthető, ha e tárgyakat megfosztjuk a jelképiségüktől.