A művészettörténetbe Mathias Grünewaldként bevonuló Mathis
mester az antonita rend egyik helybeli tanítójának, Guido Guersinek a megbízásából festette fő művét, az Isenheimi oltárt. A körülbelül
1515-re elkészült poliptichont eredetileg
a német-francia határon található Isenheim falu antonita kolostorának
kápolnájában helyezték el oly módon,
hogy a szerzetesek által különböző
gyógynövényekkel kezelt betegek, a bubópestis, és az epliepsziaszerű
izomgörcsöket, végtagleválást, súlyos hallucinációkat okozó anyarozs mérgezésben szenvedők mintegy a fizikai és lelki kínok enyhítése végett az
ágyukból láthatták Grünewald művét.
Az oltár
többszörösen kihajtható szárnyakból áll, melyeket a szerzetesek, mint egy
könyvet, a liturgikus naptár szerint lapoztak. A hét s így az év nagy részében
az oltárról csukott állapotában a Keresztrefeszítés tárult a betegek szeme elé,
melyet balról Szent Sebestyén,a pestisben szenvedők védőszentje, jobbról a
démon közelségéről mit sem sejtő Szent Antal, lent, a predellán a halott Krisztus
alakja keretez.
